3 kiemelkedően fontos visszajelzés, amihez a rendezvényed résztvevőin keresztül juthatsz hozzá.

A pénzügyesek és egyes cégvezetők szerint az ablakon kidobott pénz minden ráköltött forint. Mások pedig busásan megtérülő befektetésnek tartják az évenkénti céges családi nap megrendedezését.

Kinek van igaza? Miért olyan nehéz objektív tények alapján döntést hozni ebben a kérdésben?

Mert nehezen mérhető az eredmény, egy cég életében pedig főként a számok nyelvére lefordított adatokat tudnak értelmezni

Cégvezetés, a tulajdonosoktól az ügyvezetőkig látni szeretnék, érdemes kiadni komoly összegeket erre a célra.

Sokszor pont ezért nem éri el a valódi hatását, mivel valódi meggyőződés, eredeti koncepció nélkül csinálják, egyetlen motivációból: mert más cégek is csinálnak, nem maradhatunk le mögöttük.

1 Részvételi arány.

A jó rendezvény első ismérve, hogy a meghívottak közül sokan jönnek el.

Mi a sok?

Mint minden más, Eistein óta ez is relatív fogalom:

A 15 fő sok, ha egy 17 fős kisebb vállalkozás alkalmazottai közül ennyien mennek el egy hétvégi kirándulásra.És lehet kevés az 5.000 fő, ha egy 17.000 főt foglalkoztató cég dolgozói gárdájából ennyien jelennek meg a sokadszorra megrendezett hagyományos éves dolgozói családi napon.

A részvételi arányt két szempontból érdemes mérni:

  1. Összességében mennyien jöttek el a teljes létszámból
  2. Ha ez rendszeres esemény vagy van más hagyományos “össznépi megmozdulás”, mi a trend a részvételi arányt illetően. Romlik, stagnál vagy növekszik?

Pontos számokat meghatározni nem könnyű, de azért viszonyítási arányként a 80%-os részvételtől fölfelé minden eredmény jónak számít.

Hogyan tudod rávenni céged munkatársait a részvételre, mégpedig úgy, hogy a portástól a vezérigazgatóig mindenki örömmel csatlakozzon?

Maradj velünk és hamarosan a kezedbe adunk egy jól bevált útmutatót, amivel könnyedén elérheted a magas részvételi arányt.

De most nézzük a részvételi arány számait:

  • 80% felett: remekül vetted az első akadályt, jól sikerült kommunikálni a rendezvényt a munkatársak felé
  • 70-80% között: ez is oké, kisebb fejlődési lehetőség még rejlik benne
  • 60-70% között: a “még elfogadható” kategória, gondosan vizsgáld át azt, hogyan ment ki a tájékoztatás a munkatársak felé
  • 60% alatt: valami lényeges eleme a rendezvény koncepciójának vagy a kommunikációnak mellé ment
2. Ottmaradási arány.

A jó rendezvény második ismérve, hogy a résztvevők végig ott maradnak egészen a végéig.

Ez főként egész napos rendezvények esetén érdekes, mert pár órát kötelességtudatból még a legmegátalkodottabb útálkozók is ki szoktak bírni, főleg ha vígasztalódni lehet némi potya kajával megrakott svédasztal mellett.

Az egész napos együttlét esetén már egészen más a történet. Azok, akik minden elkötelezettség nélkül mindössze a “pofavizit” miatt vesznek részt az eseményen, ebéd után többnyire csendesen elpárolognak. Ezért ezt a pontot viszonylag könnyen tudod mérni, például az elfogyasztott ételadagok számából, főleg egy reggeltől estig tartó a Családi Nap esetében.

A reggeli, az ebéd és a vacsora kiadott adagjaival jó közelítéssel megmondható, milyen volt a „megmaradási arány”.

Nézzük a számokat:

  • 80% felett: bátran pezsgőt bonthatsz a sikerre
  • 70-80% között: még mindig a jó kategória, de lehet rajta javítani
  • 60-70% között: ez a még elfogadható kategória, lesz ez még jobb is
  • 60% alatt: valami lényeges eleme a rendezvénynek nem sikerült
3. Megmaradási arány.

A jó rendezvény harmadik ismérve, hogy milyen hosszú távon marad emlékezetes a résztvevők számára.

Ez a legfontosabb mutató mind közül!

Ez mutatja meg, konkrétan milyen pozitív hozadéka van egy Családi napnak.

Miért? Mert a rendezvény forintokban mérhető nyeresége a dolgozói elégedettségének növekedésében és cég iránti lojalitás erősödő hatásában mutathatók ki. Ez a két fontos faktorok pedig kizárólag hosszú távon értelmezhető, nem egyik napról a másikra.

Hogyan tudod mindezt lemérni?

Az első és legegyszerűbb, ha közvetlenül beszélgetsz a rendezvényen résztvevő kollégákkal, mépedig .

Erre remek alkalmat adnak a közös kávézások, az ebédszünetekben vagy más informális beszélgetések. Egy zárójeles megjegyzés: a dohányzó kollégák 5 perces szünetei a legjobb fórumai a háttérben keringő hírek, a nem hivatalos információk begyűjtésére.

A következő szint az, ha anonim visszajelzéseket kérsz a dolgozóktól.

Egy internetes kérdőív lehet a legegyszerűbb útja, ha szeretnéd ezt a gyakorlatban is megvalósítani.

Amire feltétlenül vigyázz:

  • kerüld el a nagyon sugalmazó kérdéseket és válaszlehetőségeket, ha objektív akarsz maradni
  • ne közvetlenül az esemény után csináld meg a kutatást, hogy legyen ideje leüllepedni az élményeknek.
  • az egyszerű skálázható kérdések mellett legyen néhény kifejtős is, ezek komoly kincsesbányát rejthetnek az esemény továbbfejlesztése szempontjából

A harmadik szintje a visszajelzések begyűjtésének az, ha létrehozol egy zárt Facebook csoportot, ahol megosztod a rendezvényen készült képeket és videókat.

Meghívod rá a dolgozókat azáltal, hogy körbeküldöd a jelentkezési linket és jóváhagyod a jelentkezőket.

Nagyon értékes visszajelzések születhetnek, ha a cégen belüli kommunikáció van annyira megengedő és elfogadó, hogy a munkatársak képesek megnyílni ebben a formában. Sok embernek lényegesen könnyebb megírni egy néhány soros hozzászólást, mint szóban elmondania a véleményét.

Ráadásul ez a csoport létrehozása hosszabb távon is elmlékezetessé teszi az eseményt, lényegesen erősíti és megnyújtja annak pozitív hatásait.

Ezen pont számadatait nem lehet pontosan meghatározni.

Alapvetően 2 lényeges mutató van:

  • hány munkatárs esetében jelentkezik a rendezvény pozitív hatása
  • milyen hosszú időn keresztül érezhető ez a hatás

Ezért célszerű többféle módon begyűjteni a visszajelzést és gondosan kiértékelni a kapott visszajelzéseket.

Ha időd és energiád engedi, vezesd be rendszeresen mindhárom visszajelzést a céged életébe és ezáltal tedd egyre hasznosabbá a rendezvényeidet.